Genesis: A társadalom mély eredetéről írta a nemzetközileg elismert tudós, valamint a Pulitzer-díjas Edward O. Wilson. Wilson úr összefoglalása és merész vállalása számos társadalmi faj – köztük végül az emberek – származásának és viselkedésének magyarázatára. Wilson úr nagyon sok tudással rendelkezik a biológiáról és a társadalmi-biológiáról, így számíthatunk az idősebb tudós munkájára. Nem hibáztat minket ezzel a körülbelül 140 oldalas pontos leolvasással.
Ez a könyv – sok tudományos elmélet kibontakoztatásával, beleértve az összes faj többszintű fejlődését – Darwin elméletéhez nyúlik vissza. A természetes szelekciót világszerte helyesen elismerik, mint a legátfogóbb beszámolót, amely az emberiség eredetét magyarázza az evolúció folyamatán keresztül. A szerző több időt tölti el ennek a már bevált elméletnek a megvédésével, mint néhányunk úgy gondolja, hogy szükséges. Ne felejtsük el azonban, hogy a szélesebb közönség nevelése mindig hasznos, különösen hamis hírek és áltudomány zavaros korában.
Sok tudósnak, mint például Wilson úrnak köszönhetően, többet tudunk az evolúcióról, mint Darwin valaha is tudott, pl. tudatában annak genetikai gyökereinek. De tisztában kell lennünk annak bonyolultabb természetével is, különféle szinteken, beleértve az egyetlen gént, a géncsoportokat vagy az egyének csoportjait. Az evolúciós folyamatok nem egyszerűek, hanem sok kisebb fejlemény, rész és esemény összege. Mindannyian az emberek evolúciója esetén is összejönnek.
A gondolkodás ezen vonalai mellett a szerző mélyrehatóan bemélyíti az eusocialitást és az altruizmust. Azt tárgyalja, hogy az evolúció anyagi részei altruista módon működhetnek, és több együttműködéssel járnak, mint a génkészletben vagy csoportokban zajló verseny.
Wilson több fejezetben részletesebben tárgyalja a különféle társadalmi fajokat, amelyeken szakértője. Ez tartalmazza a könyv nagy részét, mivel vannak ilyen fajok a gerinces, emlősök és rovarok körében. A szerző hangsúlyozza, hogy a nem ember fajok múltját alaposan meg kell vizsgálni az emberi viselkedés megértése érdekében. Megmutatja, hogy a rovarok miként példázzák az eusocialitást, különösen a hangyák és a termesek. Nagyon érdekes, hogy mekkora bonyolultságot lehet megtalálni evolúciójuk tanulmányozásában.
Az egyik legérdekesebb megállapítása az, hogy csak 17 ilyen faj érte el az evolúció azon szakaszát vagy pontját. Mégis a Föld egyik legsikeresebb biológiai teremtménye közé tartoznak. De miért nem látunk több eusocialitást? Mr. Wilson válaszok nélkül nem enged bennünket. Magyarázatot ad az eusocialitás akadályának és az eredeti genom problémájának leküzdésének módjaira. A csoportkiválasztás kapcsán Wilson példákat vett genetikai tulajdonságokra. Megvitatja, hogy az önző gének hogyan tudják legyőzni és visszaszorítják az altruizmust, míg az altruista fajok erőssége legyőzheti az önző vonásokat.
A többszintű kiválasztás fogalma domináns ebben a könyvben. Wilson úr azonban az ökológiai tényezőkre is utal a komplex társadalmak eredetének magyarázatában.
Wilson úr az embereket és az emberi társadalmakat nem annyira részletesen tárgyalja, mint a rovarok esetében. Ennek ellenére ez nem meglepő. Az emberi társadalmak nem annyira egyértelmű példák az eusocialitásra, mint néhány rovar. Függetlenül attól, hogy ha gyorsan el akar olvasni, hogy többet megtudjon az emberi társadalmak eredetéről, ez a könyv az egyik legolvasottabb, amelyet hatalmas ismereteinkkel szemléltetnek egyértelmű nyelven.
A Genesis mélységesen informatív és jól szervezett könyv, amelyet különféle közönségnek, például szakembereknek (tudósok, filozófusok), valamint az emberiség eredete megértésének érdeklődőinek ajánlunk.
This post is also available in: angol