REMÉNYTELJES A JÖVŐNK?

 

Max Roser cikke, a „Világunk Adatokban” szerint ( Globális életkörülmények változása 5 grafikonon ) az emberi életkörülmények 1800-as évektől napjainkig hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Az előrebocsátott adatok pontosnak, kecsegtetőnek és meggyőzőnek tűnnek. E szerint rózsás jövő elé nézhetünk, és csak ki kell várnunk, amíg odáig fejlődik a tudásunk különféle jövőbeli felfedezések és találmányok révén, hogy felfedezzük az Élet Értelmét, vagy egyszerűen csak elveszíti jelentőségét a problémák megoldása közepette?

 

Az olvasók számára az emberiség életkörülményeinek átalakulását érthetőbben megfogalmazva, a szerző egy összefoglaló vizualizációt készített, melyben ezt a 200 éves történelmet egy 100 fős embercsoport történelmére vetítette rá, hogy kiderítse, milyen módon változott volna az életük, ha ez alatt az átalakító időszak alatt éltek volna.

 

Ezen adatok ellenére az emberek nem gondolják, hogy a világ egy jobb hellyé válik. Egy újabb közvélemény-kutatásban azt kérdezték, „Mindent egybevetve, javul vagy romlik a világ, vagy se nem javul, se nem romlik?”. Svédországban az emberek 10%-a gondolta úgy, hogy a világ helyzete javul, Amerikában ez az érték csak 6%. míg Németországban már csak 4% volt. Nagyon kevesen gondolják úgy, hogy a világ jó felé halad.

Ezekre az „új” tényekre a következő lehetne az első reakciónk: „Hé, emberek, ébredjetek fel! Ne higgyétek, hogy a közmédia igazat mond a katasztrófákról, terrorizmusról, háborúkról és gazdasági krízisekről szóló jelentéseivel! A világunk és az életkörülményeink jobbak, mint valaha!”. És még az is lehet, hogy igazat mondunk: tudjuk, hogy tulajdonképpen minden médium erősen torzítja a valóságot. A nagyobb nézettségért a sokkal negatívabb híreket helyezik előtérbe (mint a gyilkosságok), melyek nem vágnak egybe a mindennapjainkban tapasztaltakkal. Az újabb cikkek arról írnak, hogyan készít a média egyfajta „szociális valóságot”, ami a valós eseményektől, azok gyakoriságától, vagy az életre gyakorolt valós hatásától sokszor igen eltérő képet mutat. Tehát valóban, az emberek felébredhetnek, és megnyugodhatnak: a világ jobb annál, mint ahogy mostanában érzékelhető. A cikk azt is kifejti, miért nem érezzük ezeket a pozitív változásokat.

A hamis negatív érzékelés az élet értelmével kapcsolatos gondolkodásunkat is befolyásolhatja. Ha abban élünk, hogy a világ rossz felé halad, a jövőnk elé aggodalommal tekintünk, majd azon kezdünk elmélkedni, hogy megéri e egyáltalán az egész huzavona… Azonban most tudjuk, hogy helyes úton járunk. Még egy kis idő és talán egy Földi paradicsomban találjuk majd magunkat! Juhúú!

Sajnos ez nem olyan egyszerű (természetesen…). Először is ellenőriznünk kell a forrásokat, a kiállított adatok megbízhatóságát és helytállóságát. Ezt követően gondolkodhatunk azon, milyen életkörülmények vizsgálhatóak, melyek a kevésbé bíztató fejlődési útvonalak. Viszont a két legjelentősebb ok a következő:

  • Az legnagyobb aktuális problémáink egy része a fent említett sikerből nőttek ki. A vakcinák, a gyermekhalál és a szegénység csökkenése (államonként nagyobb fogyasztás) egyenes ágon vezetett a jelen nagyfokú lakosságnövekedéséhez és a természetes erőforrások kimerítő használatához. Így sikerességünk indirekt módon súlyos környezeti problémákat eredményezett. Kereszt nélkül nincs korona. Semmi sincs ingyen.
  • Az elmúlt teljesítmények nem garantálják a jövő eredményeit. Alapvető felfogni, MIÉRT történtek ezek a fejlesztések. Ha a folyamatot működtető tényezők nem fenntarthatóak, megfordítanák e tényezők pozitív hatásait vagy ezek a tényezők csökkennek (a csökkenő hozadék törvénye), akkor nagy gondban találhatjuk magunkat a jövőben.

Így ezen adatok és vizsgálatuk után kijelenthetjük, hogy igen, van remény a jövőre nézve, de az önhittséget bármi áron kerüljük el: tartsuk szárazon a puskaport.

 

Share This Story

Nem kategorizált

You May Also Like

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>