A SZABAD AKARATTAL KAPCSOLATOS AKTUÁLIS KÉTELYEK

 

Te is fiam, Tesztoszteron?

 

Az újabb kísérletek szerint a szabad akarat puszta létezése (és vele az élet értelme) is megkérdőjelezhető. Valóban így van?

Több kísérlet kimutatta, hogy mi, emberek a nélkül hozunk döntéseket (ha így van egyáltalán), hogy azoknak tudatában lennénk. A tudatunk csak rögzíti és megmagyarázza döntéseinket, de nem teremti őket.

Az agykutatásban egyes esetekben kimutatható, hogy egy kéz mozdításáért felelős tudatos döntés előtt már megindul a mozdulathoz való előkészület.

Döntések még a cselekvés előtt előre jelezhetőek

Más kísérletekben a résztvevők eleve tudatosnak vallották döntéseiket. De a kialakított körülmények lehetetlenné tették ezeket a döntéseket. Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy tudatosan döntenek, készen állnak saját múltjuk átírására, megváltoztatni a saját döntéseikről formált gondolataikat (így formálva ideológiákká őket visszaható jelleggel), hogy minél jobban illeszkedjenek a tényleges eseményekhez és következményekhez.

Az idegtudomány a szabad akaratról

Egyszerű feladatok feltárhatják a választás illúzióját

Tesztoszteron-injekciók hatására a férfiak sokkal impulzívabban döntöttek, sokkal több hibát vétve az IQ-teszteken. Az ilyen teszteken a gyors, impulzív és intuitív válaszok általában helytelenek – több tesztoszteron ilyen döntések meghozatalára készteti a férfiakat.

Tesztoszteron-vezérelt férfiak kevésbé kérdőjelezik meg indítékaikat

Már egy adag tesztoszteron is csökkenti az önreflekció képességét férfiakban

Úgy tűnik, csak becsapjuk magunkat a szabad akarat gondolatával. Ha a vegyületekkel döntéseink könnyen „átállíthatóak”, ha bizonyos döntéseket nem is hozunk egyáltalán, és a tudatalattink az igazi főnök, akkor hogyan állíthatnánk, hogy szabad akaratunk van? És hogyan állíthatjuk, hogy az életünknek értelme van, ha nincs szabad akaratunk, ha csak robotok vagyunk?

 

De csak semmi pánik! Nem olyan katasztrofális a helyzetünk. A fent kifejtett elmélkedések csupán a leegyszerűsített logika mintái, a tudományos eredményekhez nem érnek fel. A fenti egyszerű következtetésekkel a következők a problémák:

  • A fenti eredmények nem biztos, hogy teljesen pontosak (minden kísérletnek vannak kritikusai, és mindig felmerülnek vele kapcsolatos kérdések is) Jobb várni, amíg valaki igazolja az eredményeket.
  • A fenti eredmények talán különleges esetekhez szólnak. A fent említett összes kísérletben közös, hogy a gyors döntéseket vizsgálják, mesterségesen csökkentve a döntéshozásra álló időt. Nem meglepő, hogy a tudatosság ilyenkor kisebb szerepet játszik.
  • A kísérletek néha nem figyelik az egyének következő lépéseit: egy tesztoszteron által vezetett férfi talán második pillantásra rájön a tesztben vétett hibájára és tudatosan kijavítja azt. Mindenki megérdemel egy második esélyt!
  • Nem logikai ellentmondás tudat alatt „szabad” döntést hozni. A gyors, érzelmek által vezérelt döntéseink is a mi döntéseink.
  • Más tudományos eredményeket is számba kell vennünk. Tudjuk, hogy sok fizikai folyamat megjósolható, „pre-determinált”, a fizikai rendszer létezése és a természet törvényei által irányítottak. Így nem meglepő, hogy a rövid időszakaszban meghozott döntések nem lehetnek „szabadok” – a fent taglalt kísérletek egytől egyik ilyen szituációkban végződtek. A fizikai folyamatok megjósolhatóságának lehetősége azonban hosszabb előrejelzési időtartamokkal rohamosan csökken.

Így a szabad akaratunkat illetően nincs okunk pánikra, legalábbis addig, amíg valaki hosszútávra szóló előrejelzéseket nem tud készíteni az emberi lények viselkedését illetően.